Tesók menni Ázsia: this is hong kong

Nagyon sokat gondolkodtam, hogy milyen is ez a város, és Kolos írta, hogy egy keleti New York, akár őszinte londoni beütéssel, meg metropolisz, meg olyan, mint a többi nagyváros, de valahogy végig az motoszkált a fejemben(igazából ez), hogy pesttel kellene hasonlítani, de ez vagy nagyon nehéz, tán lehetetlen, meg ugye ezt objektíven meg is tették. Nincs egy olyan szubjektív mérce, amivel a kis fővárosunk kúlságát hozzá lehetne mérni ehhez a városhoz, egyszerűen nem egy ligában játszanak, persze nem osztálykülönbság szinten, hanem sportág szinten. Ha pest a focibíró, akit megtámadnak egy meg nem adott gól után, akkor Hong Kong valami autósport lehet, ahol a legnagyobb látványosság, hogy Jimmy Jump nem tud bejutni a pályára. Precíz és kiszámítható, ugyanakkor méretéből fakadóan kiismerhetetlen. Az első egzakt megállapításom az volt, hogy valóban van 3D-s kitejedése. A megszokott európai szétfolyós földönterjeszkedést helyszűke miatt nemes egyszerűséggel az ég felé oldották meg. Ugyanolyan hangulat az alsó szinten, mint mondjuk Athén (csak kicsit több az érthetetlen felirat), csak agglomerációt rápakolták a tetejére, és mivel irdatlan sűrűn helyezkednek el a cégérek, fel sem tűnik, maximum, ha a kikötőbe, valami magasabb helyre, vagy egy parkba tévedsz. Apropó park. Valahogy nem nagyon jött át a Nike-s őrület, hogy beat your best, meg társai, mert nincs hely a városban futni. Az utak tömve, a járda zsúfolt, a park meg kicsi hozzá, éppen ezért a helyiek kiszakítva némi személyes zöld teret a városból itt tai chiznak mozgalomszerűen. Sztm itt ez a megfelő sport.

És ha már sport, akkor ahogy Vegas nem jó a hallucinogéneknek, ez a város úgy öli meg a dohányosokat. Az még hagyján, hogy ilyen páratartalom mellett ki akar rágyújtani, az viszont tényleg durva, hogy lényegében sehol sem szabad. 2007ben bevezették itt is a zárt terekben nem füstölünk történetet, ami odáig fajult, hogy pl a parton vannak picike terek (3 pad meg egy bokor), ami smoking area, és hajrá. Aztán ez tegnap éjjel módosult egy picit, kiderült, h bárhol rágyújthatsz, csak, ha elkapnak, akkor nem a helyet, hanem téged büntetnek meg, cca 5000HK dollárra. Dehát tudjuk, hogy "ha valami megéri, akkor megéri".

Egy kicsit a szennyezésről. Jót röhögtem, amikor Kolos írta, hogy pálinkát fertőtleníteni, kalciumot meg alkoholallergia ellen. Na ez a hely is ilyen. Nyakzsibbasztó intenzitással dolgozik az összes klíma, de a kitermelt hőt plusz a csöpögő kondenzvizet az utcára tolja, ahol a magas épületek között még meg is reked, hát, olyan ez, mint az üvegházhatás. Az állandó zaj- és fényszennyezést megszokható, nagyváros, lényegében nem alszik, bár reggel a paki és indiai kollégák nem olyan virgoncak. Semmi rasszizmus, egyszerűen nem lehet őket komolyan venni. ("prend, low price, best quality, come") Gondolkodtam, hogy spontán helyezetet teremtve odalépek az egyikhez, h 'jó turista vagyok, nincsenek igényeim, és marha sokat fizetek', de ez még várat magára, plusz attól félek, hogy nem tudnám meglepni egyiket sem.

Kis kultúra. Kowloon déli részén lakunk, ami egyébként tényleg a központ, tök nagy mákunk van. Közel van hozzánk a múzeumnegyed is, illetve a négy legnagyobb, amit mi a kis turistakönyvünkből olyan szépen kinéztünk, hogy szerdán ingyenesek, tökéletes program, tegnap úgyis esett, fedett helyen leszünk, ollé. Nah igen, csak tegnap csütörtök volt (ennyire estünk csak szét időeltolódás, repülés miegymás), amikor majdnem az összes zárva, kivéve a Space Museum, ami inkább gyerekeknek érdekes csillagászati beállítottságú, meg -hála a magasságosnak- a Museum of History.

Most majdnem úgy kezdtem a mondatot, h tekintve, hogy nincs kultúrájuk, dehát ez igencsak baromság lenne a részemről, inkább úgy kezdem, hogy mivel európától sokáig elzárt közegben fejlődött ez a térség, ezért olyan, mintha egy nyelvet beszélnénk, csak a szavak mást jelentenének. A rengeteg vörös maszkot, vázát, ruhát egyszerűen képtelen vagyok feldolgozni, nem értem, de egy idő után nyugodt szívvel mondom rá, hogy nem is érdekel, ellenben rendkívül menő volt, hogy a geológiailag kezdték a kronológikus vezetést. Hány millió évvel ezelőtt, mekkora volt a tengerszint, hogyan tolta ki a hegyeket melyik lemez, mikor és mi olvadt el, nagyon kis cuki vetítésekkel, hangokkal (egyébként ez volt a legeslegmenőbb, hogy minden tér tökéletes audióatmoszférával rendelkezett), fényekkel.

Aztán ősemberek meg hajók, meg horgok, pattintott cuccok, itt verte ki a pottery dog a cukisági biztosítékomat, aztán, mint említettem a tökéletesen rendszerezett dinasztiák története, hagyatéka, maszkok, esküvői, temetkezési cuccok, bár azért ez is fogyaszthatóbb formában: pl x császár sírhelyének ott a robbantott, szeletelt modellje, alaprajz, régészeti fotók, mit találtak benne, vázák, edények, minden, és amikor kilépsz abból a térből, akkor realizálod, hogy lényegében a kamra arányos másában sétáltál, és a boltívek megegyeznek az alaprajzon láthatóval. Eléggé kellemes. Ellenben, ahol újra izgalmas lesz a sztori, az a huszadik század eleje, ópiumháborúk, meg hogyan került a britekhez (hülye angolok, angol hülyék), és hogyan lett kereskedelmi nagyváros. Viszont tényleg mennyire nem tudunk semmit, például nekem ez az összefüggés eddig nem esett le, amikor a második világháborúban a japánok megszállták hongkongot, a brit és kanadai egységeket felőrölték, akkor elég kemény idők jöttek a helyiekre, a lakosság több, mint fele meghalt, hát háború... És innentől pl a wikipéda is csak annyit ír, hogy a terület visszakerült a britekhez, minden hepi, persze csak úgy miért is?! Mert jött kedves amerika, lepotyogtatott két atomot japánra, és kecsesen megmutatta, hogy hol kell aláírni a hongkongról lemondó szerződést, boldoggá téve ezzel angol Gyurit, a negyediket, és persze azt a maréknyi kínait, aki életben maradt. Tök felfogható és logikus történés, de valahogy nem állt eddig össze. Erről asszem ennyi elég is, az angolok 97-ben visszaadták, valakinek a lánya nagyon sírt, és a Royal Yacht Brittanián elhajóztak.

Na, a kaja részt majd Kolos megírja, tűzök be néhány fotót, meg annyi, hogy tegnap este két olyan élmény volt, hogy csak na :)

Egyelőre ennyi, holnap találkozunk Waliczky Tamással, aki itt tanít, ahová jövőre szeretnék felvételizni. Ma buddha, és béke.

pussz mindenkinek

Képek: