2013. július 21., vasárnap

Minden tisztelet Thanongsi Sorangkounnek

Tényleg lehetne kultúrális vonatkozásokat feszegetni, hogy milyen szép az a három templom, amit tegnap futás közben láttam, dehát ez az egész falu két párhuzamos utca. Én őszintén nem értem, hogy ez miért és hogyan törtnénhet, olyan, mintha minden pillanatával az (aktív) létezés feleslegességét hangsúlyozná. Nem véletlen írta az egyik ausztrál újságíró, hogy “If teenagers ruled the world, it might resemble Vang Vieng”. Megállt az idő, nappal és éjszaka teljes csend, estére megtelnek a bárok és az éttermek, nonstop futnak a sorozatok, jellemzően jóbarátok és family guy, és woodstock van. Bár, ahogy olvastam rengeteget konszolidálódott a helyzet, néhány éve még virágzott a drogkultúra, és a mai mixed fruit shake helyett a mushroom shake volt a nyerő, de sorozatos balesetek és túlkapások miatt a laoszi kormányzás betiltott minden ilyesfajta tevékenységet. Ami azt illeti, amikor a diplomabulin Sasa tanárbácsi mesélt erről a helyről, hogy Luang Prabang és a főváros között van egy hely, ahol traktorbelsőket lehet bérelni, és azokban a folyón csorogni, akkor nehezen hittem a létjogosultságában. Jelzem: van.


Ez a falu egyik fő attrakciója, tuktukkal felvisznek néhány kilómétert, vízre tesznek, és sodródás, miközben a part melletti bárokból köteleket dobnak, ha túl megerőltetőnek éreznéd a tempót. Eszméletlen. Mellesleg az egész sztorinak a címben említett úriember az eszmei atyja, aki a napszámosainak találta ezt ki, a napi munka utáni lazításra.

kötelező viselet a tyúbingoláshoz




ez a mellény egy hatalmas tévedés volt


nem egy nokiásdoboz, de legalább majdnem vízhatlan

nem bírom abbahagyni ezt a kávét, és rajban van az erő



A helyről meg annyit, hogy a vietnámi háború idején amerikai légitámaszpont volt, ami miatt adódott a kérdés (ismerve mondjuk a Szakasz c. filmet), hogy vajon ez a az említett ópiumfogyasztással milyen összefüggésben lehet, de a közös megegyezés alapján arra jutottunk, hogy a helyieket sem kell félteni. Erről nem kérdeztünk meg senkit, nem volt erőnk.


érdemes megfigyelni az oldalfalak díszítettségét. késői röneszánsz, délután 4 óra.

vacsora előtti motorlesen






frankó kis noodle soup, és végre nincs benne mogyoró



Holnap reggel indulunk Luang Prabangba, menetrendszerű kávékóstolásra, ez egy egész napos program lesz, rettentően várom. Szeretem a kávét, na.


Ui: tegnap vettünk 200Ft-ért valami helyi rettenetvodkát, amihez képest a vietnámi rizspálinka gyümölcsoltó boldogasszony. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése